2014. szeptember 23., kedd

Nyelvtanulási tapasztalataim

A minap épp azon tűnődtem, hogy lassan most lesz két éve, hogy elkezdtem a spanyol nyelvet tanulni. Annyira furcsa volt az első órám, emlékszem rá, hogy körülbelül húsz szót tudtam spanyolul annak ellenére, hogy párom anyanyelvi szinten beszéli. Akkor olyan hihetetlennek tűnt számomra, hogy egyszer beszélni is tudjak. A tanárnőm heti kétszer járt hozzám és rajta kívül nem gyakoroltam senkivel a spanyolt. Most meg van több külföldi barátnőm, akikkel együtt bulizunk és csevegünk...olyan érdekes érzés egy másik nyelven barátkozni. Mindegyiket a helyi egyetemen ismertem meg, egy osztályba járunk, természetesen spanyolt tanulunk. Jelenleg a felsőfokú szint kapujában állunk valahol a középfok végén...Hahahhaa...az első órám ott, egy jó évnyi tanárnővel együtt tanulás után jött, amikor úgy éreztem, hogy tudok annyira, hogy el kell mennem közösségbe  mert nincs tovább haladás másképp. Muszáj gyakorolnom, muszáj beszélnem...és bejött...Jól gondoltam! Bekell valljam az ottani tanárnő zseniális; orosz nemzetiségű és harminc éve él Panamában, kimondottan külföldieknek tanítja a nyelvet.
Nagyon szeretek bejárni és alig várom sokszor, hogy a házi feladattal törődjek :) Tizenhatan vagyunk az osztályban és ha valaki azt mondja nekem három éve, hogy jamaikai, kazahsztán, tajvani, orosz, holland ,brazíliai és portugál emberekkel fogok spanyolt tanulni Panamában az egyetemen akkor tuti kiröhögöm...de most így van az élet valóban kiszámíthatatlan :)
Jelenleg pedig a közös vakációnkat tervezzük a barátnőkkel...mindenki szeretné látni Magyarországot..én természetesen az Ő országjaikat...még a blogomat is megnézték és jókat mosolyogtak a magyar nyelven ;) Az első kiruccanásunk Bocas lesz de utána nagyobb terveink vannak, például a brazil karnevál és persze Moszkvát is nagyon szeretném látni...
Szóval fantasztikus ez a nyelvtanulási dolog és most kedvet kaptam, hogy ha ezt befejeztem folytassam egy másik nyelvvel.
Ezt a kis rövid bejegyzésemet egy rövid kis idézettel fejezném be, ami véleményem szerint végigkíséri egész életünket;
“A világ egy iskola, és az élet az egyetlen valódi tanító. Számtalan tapasztalatot kínál, és ha a tapasztalatok egyedül bölcsebbé tehetnének, az idős emberek mind boldog, megvilágosodott mesterek lennének. De a tapasztalatban el van rejtve a lecke.”

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése