2017. március 22., szerda

Folytatom)))

Sziasztok,

A megnövekedett emailek és kérések végett  blogom folytatom!!
Bár elég sok a munkánk, de itt vagyok és mesélek)))

Minden rendben velünk kedves Olvasók! Igazából a munka eltemet bennünket. Lassan öt éve élek itt de mondhatom, hogy szinte egy pillanat alatt elszállt. Ha arra gondolok, hogy amikor ide jöttünk csak egy kalandnak indult, ma meg itt ülök az irodánkban az ablak előtt a pálmafákat bámulva......hmmmmm hát sok a kavargó gondolat. 
Szóval kicsit vissza tekintve arra a bizonyos napra amikor felszálltunk a gépre...na nosztaligázzunk!!!
2011 ősz
Úgy jöttünk ide mint két hippi a párommal, az egész életünk néhány csomagba pakolva. Elegünk volt mindenből és mindenkiből, úgy gondoltuk kicsit utazunk, világot látunk, próbálkozunk itt is meg ott is))
Hónapokig hosteleztünk, konzerveken éltünk és körbe utaztuk Panamát minimális költségen. Próbáltunk munkát keresni de nem volt könnyű (( Ha ismernétek akkor tudnátok miért említem a kozerveket. Pont azért, mert én lennék a herceg kisasszony a kastélyból aki mindentől viszolyog és undorodik!! Mondanom se kell, hogy hamar lefogytam és tele lettem  mindenféle bogár csípéssel.
A szomszédaink a hostelben cockain kereskedők voltak, vagy futárok, vagy tudja isten, de az biztos, hogy rengeteg cokain volt a közös konyha asztalán! Sokat nem tárgyaltunk velük, inkább úgy voltunk vele, hogy itt a messzi Latin Amerikába jobb ha megtartod azt a bizonyos három méter távolságot. A hostel egyébként kiváló helyen volt, szinte a város közepén egy szuper közérttel szemben. Igaz téliszalámi és rudi se volt de por leves és konzerv az igen! 
Az első hetekben elmentünk Bocas Del Toroba ami  a várostól kb 600km. Mondanom se kell, hogy őrült módjára délután indultunk neki a nyolc órás dzsungel útnak egy ócska bérelt kocsival. Nyilván, hogy a dzsungel közepén egy állítólagos rendőr bemérte a sebességünket és azonnnal le is vett minket majd 50 dolcsival. Utána kezdtünk gondolkozni a történteken...biztos be is mért igaz??hehe...mindegy megszívtuk de szerencsére úgymond olcsón megúsztuk a tudatlanságunkat.
Az út Bocasig egyébként jól telt. Dávidba meg is szálltunk egy éjszakára ami körülbelül fél úton van és onnnan folytattuk reggel utunkat a hajó állomásig. A hajó állomás Almirante városa, egy rettentő mocskos hely, tele patkánnyal és csótánnyal az utcán, na és a boltok...hát nem europai embernek való hely. Bocasra egy kis lélekvesztő hajón visznek át amin szerintem megtanultam imádkozni. A tenger háborgott de szerencsére nem volt baj.
Bocas Del Toro egy igazi hippi hely!! Szerintem tele van a törvény elől menekülő emberekkel. Egy buli sziget, lelakott hostelekkel és motelekkel. A természet viszont gyönyörű na és a tenger igazán karib))) Egy hetet hippiskedtünk itt, olyan hostelben laktunk ahol a mosdó is kint volt a pálmák alatt. Az épületek mind más szinüek...ha engem kérdeztek ez is egy menekülő amerikaié lehet.
Egyébként Bocas egy baromi jó hely, elengedheted magad és senki nem kérdez tőled semmit csak vagy és ennyi!!!
Most néhány képet megosztok veletek ezekből a napokból és következőre megint írok egy kis szosszenetet a kezdetekről!







2 megjegyzés:

  1. Szia! Szeretnék érdeklődni,hogy egy 3gyermekes családnak ajánlanád panamát? Válaszod előre is köszönöm. Üdv: Annamari

    VálaszTörlés
  2. Szia! Szeretnék érdeklődni,hogy egy 3gyermekes családnak ajánlanád panamát? Válaszod előre is köszönöm. Üdv: Annamari

    VálaszTörlés